AI - mesterséges intelligencia hírek, magyarul

Az Európai Parlament 2026. július 9-én elfogadta a Chat Control 1.0-t, amely az ePrivacy szabályok alóli ideiglenes kivétel, és 2028. április 3-ig marad hatályban. A szabályozás célja az online gyermekszexuális visszaélések felderítése, miközben a jogalkotók a Chat Control 2.0-ról folytatnak tárgyalásokat.

A szavazás bonyolult parlamenti folyamat eredménye: márciusban az EP elutasította a meghosszabbítást, majd Roberta Metsola EP-elnök júniusban újranyitotta az ügyet. A végszavazáson 314 képviselő szavazott az elutasítás mellett, 276 ellene, de az absolut többség (360 fő) hiányában a szöveg átment, és három hónapon belül a Tanácshoz kerül jóváhagyásra. A RENEW csoport által javasolt módosítás kizárná a végpontok közötti titkosítással védett kommunikációt a törvény hatálya alól, bár szakértők kétlik, hogy ezt a Tanács elfogadja.

Az elfogadott jogszabály széles körű, bal-, jobb- és liberális oldalt egyaránt érintő ellenállást váltott ki. Svenja Hahn, az ALDE elnöke az EUTechLoop-nak nyilatkozva „szégyennek

Az Open Dialogue Foundation elnöke, Lyudmyla Kozlovska figyelmeztetett, hogy a Chat Control 1.0 szavazása az EU-ban tapasztalható magánszféra-erózió szélesebb mintázatába illeszkedik, és a pénzügyi, biztonsági, valamint kiberbiztonsági törvényeket az EU ellenfelei már fegyverként használják az uniós polgárok ellen. A valódi csata szerinte szeptemberben, a Chat Control 2.0 körül zajlik majd, és addig erős ellenállásra van szükség.

A robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése olyan gondolatkísérletet inspirál, amelyben a robotmunka olyan olcsóvá válik, hogy gyakorlatilag ingyenesnek tekinthető. Ahogyan a szoftverfejlesztés demokratizálódott a kódoló modellek révén, úgy a fizikai munka is radikálisan átalakulhat, ha a robotok ára tovább csökken és képességeik nőnek.

Ingyenes munkaerő esetén rengeteg jelenleg elhanyagolt feladat elvégezhetővé válna: megelőző karbantartás, szemétmentesítés, testre szabott élelmiszer és ruházat, valamint a régi termékek javítása a kukába dobás helyett. Az gondozói munkák terhe is csökkenne, hiszen robotok végezhetnék az osztálytermek rendberakását vagy a nehéz tárgyak cipelését, felszabadítva az embereket a valódi emberi kapcsolatokra.

A Jevons-paradoxon alapján azonban a munkahelyek száma valószínűleg nem csökkenne, hanem nőne: ahogyan az ATM feltalálása után a banki ügyintézők száma is emelkedett egészen a 2010-es évekig, a robotok is inkább kiegészítenék az emberi munkát, semmint felváltanák azt. Az ízlés, a döntéshozatal és a kreativitás fontosabbá válna, mint a rutinszerű fizikai munka.

A szerző szerint ez a jövő közel van, mivel a hardverköltségek csökkennek, a robotok egyre elterjedtebbek, és az AI egyre általánosabbá válik. A robotok a felhőalapú AI fizikai meghosszabbításaként is funkcionálnának, adatokat gyűjtve és kontextust teremtve a jövőbeli döntéshozatalhoz.

Az Every Context Window legújabb száma az AI-használat mennyiségéről a minőségre való átállást járja körül. A szubvencionált kísérletezés kora véget ér: az erősebb modellek egyre több tokent fogyasztanak, miközben a laborok visszavonják a kedvezményes árazást, és az AI-generált tartalmak javítása is egyre több emberi munkát igényel.

Craig Mod szerző és technológus Dan Shipper 'AI & I' podcastjában arról beszélt, hogyan védi meg az írásra szánt idejét. Mod LLM-ekkel – főként Opus-szal, újabban Fable-lel – épít saját eszközöket a Campaign Monitor vagy a Quicken helyett, évi 1200 dollár Claude-előfizetésért. Ugyanakkor az egyszerű szoftverfejlesztés paradox módon megerősítette elkötelezettségét az írás iránt: minden szót maga ír, mert a „zűrzavarban való benne lét

Dr. Mark R. Leiser új tanulmányában, 'The Innovation Mandate: Making Europe's Digital Supervisory State Accountable for Rights, Growth and Scale' címmel, azt állítja, hogy Európának nem gyengébb digitális szabálykönyvre van szüksége, hanem elszámoltathatóbb felügyeleti architektúrára. A GDPR, az AI Act, a DSA és a DMA nem inherensen ellenségesek a technológiai fejlődéssel szemben, de a felügyeleti hatóságok mérlegelési jogköre – amely a piaci feltételeket ténylegesen meghatározza – egyelőre nem köteles számot adni döntéseinek gazdasági következményeiről.

A tanulmány egy másodlagos 'figyelembe vételi kötelezettséget' javasol az adatvédelmi hatóságok, az EDPB és az AI Office számára, amely szerint a felelős innováció, a jogbiztonság, az arányos megfelelési terhek és a versenyképesség szempontjait kötelezően mérlegelni kellene az általános hatáskörök és mérlegelési jogkörök gyakorlásakor. Ez a kötelezettség azonban nem érintené az alapvető jogokat, a gyermekek jogait, a fogyasztóvédelmet vagy a hatóságok függetlenségét – az 'anélkül, hogy érintené' fordulat jogi értelemben komoly súlyt hordoz.

A gyakorlati megvalósítás kulcseleme a 'felügyeleti hatásvizsgálati nyilatkozat' lenne: egy tömör, nyilvános dokumentum, amely a jelentős útmutatókat, kikényszerítési pozíciókat és homokozó-kritériumokat kísér, bemutatva a mérlegelt alternatívákat és az arányosság indoklását. Emellett éves elszámoltathatósági jelentések is szükségesek lennének, amelyek a jogbiztonságra, a kkv-k terheire és a jogszerű telepítésre gyakorolt hatást mérik. Németország esetében a szerző a BDSG módosítását javasolja, hogy a BfDI másodlagos mandátumot kapjon a felelős adatfelhasználás és az innováció ösztönzésére, szigorú, a hatóság függetlenségét megőrző garanciákkal.

Az Anthropic 2026-ban egyértelműen vezető pozícióba került az AI-piac B2B szegmensében, elsősorban a Claude Code szoftverfejlesztői eszköz robbanásszerű elterjedésének köszönhetően. Az Anthropic és az OpenAI együttesen körülbelül 100 milliárd dolláros éves ismétlődő bevételt (ARR) generál, azonban az Anthropic nyereségesebb és fókuszáltabb üzleti modellt mutat fel versenytársával szemben.

Az Anthropic 2026. június 1-jén bizalmasan benyújtotta IPO-kérelmét, miközben az OpenAI saját tőzsdei bevezetését állítólag 2027-re halasztotta. A SemiAnalysis Tokenomics csapata alulról felfelé építkező modellezéssel rekonstruálta az Anthropic pénzügyi adatait, amelyek pontosságát egy WSJ-cikk is megerősítette.

A SemiAnalysis elemzése szerint az Anthropic alapeseti forgatókönyvként akár az első 6 billió dolláros vállalattá is válhat, amennyiben folytatja jelenlegi végrehajtási ütemét. Az IPO stratégiai célja az is, hogy nyomást gyakoroljon az OpenAI-ra: kénytelen legyen nyilvánosságra hozni pénzügyi adatait és tőkét bevonni a terjeszkedéshez.

A Samsung kedden előzetes gyorsjelentésben közölte, hogy a második negyedéves működési nyeresége körülbelül 89,4 billió koreai won, azaz 59 milliárd dollár lesz, ami 1800%-os éves növekedést jelent a tavalyi 3,1 milliárd dolláros eredményhez képest. Ez még a Micron nemrég bejelentett 1435%-os nyereségnövekedését is felülmúlja. A befektetők ennek ellenére 7%-kal eladták a Samsung részvényeit, mivel még nagyobb növekedést vártak.

A memóriachipek árrobbanása viszont komoly gondot okoz az Apple-nek: Tim Cook a Wall Street Journalnak panaszkodott, hogy „a memóriagyártók hatalmas áremeléseket hárítanak át

,

Az Európai Parlament sürgős eljárást szavazott meg, amely csütörtökre, a nyári szünet előtti utolsó plenáris napra tűzi ki a Chat Control szavazást – egy olyan törvényszöveget, amelyet a testület márciusban 311-228 arányban már elutasított. A szabályozás elfogadásához 361 abszolút többségre lenne szükség az elutasításhoz, különben automatikusan életbe lép, azaz a távolmaradó képviselők hallgatása beleegyezésnek számít. A Meta, a Google és a Microsoft így visszakaphatná a jogalapot, hogy európaiak privát üzeneteit átvizsgálják.

Washingtoni fronton Brian Schatz szenátor újra benyújtotta az AI Labeling Act törvényjavaslatot, amely az FTC-t hatalmazná fel arra, hogy megbüntesse azokat a vállalatokat, amelyek nem jelölik láthatóan és géppel olvasható formában az MI által generált tartalmakat. Az ACLU és a FIRE szervezetek alkotmányossági aggályokat fogalmaztak meg, arra hivatkozva, hogy a kötelező nyilatkoztatás sérti az első alkotmánykiegészítést, és egy szövetségi bíró már meg is semmisített egy hasonló kaliforniai választási deepfake-törvényt.

Kaliforniában az AB 2047 törvényjavaslat minden 3D nyomtatóba kötelező "fegyveralkatrész-blokkoló szoftvert" írna elő, amelynek egyetlen ismert szállítója a Palantirral is együttműködő Physna cég. A tanúk és több mint 200 ellenzéki – köztük Adrian Bowyer és Josef Prusa – elmondták a bizottságnak, hogy a szoftver nem működik megbízhatóan, és az egyik igen szavazatot adó szenátor elismerte, hogy a szavazás előző estéjén olvasta el a törvényt. Közben az EU július 7-től minden új személyautóban kötelezővé teszi a vezető felé irányított infrakamerát (ADDW), amelynek adatait ugyan nem szabad a járművön kívülre továbbítani, de az adatvédelmi szakértők figyelmeztetnek: a kötelező hardver bármikor új feladatot kaphat.

Kanadában kiderült, hogy az ISED minisztérium 35 oldalas belső feljegyzést készített arról, hogyan perelhetnék be egyéni állampolgárokat a Facebookon, a Twitteren és a LinkedInen tett "hamis és félrevezető" bejegyzéseikért – miközben a minisztérium maga döntene arról, mi számít tévesnek. A dokumentumot az Access to Information eljárás keretében a Blacklock's Reporter szerezte meg; a szöveg nagy részét kiszerkesztették. Az akta elismeri, hogy a közvélemény ellenáll annak, hogy Ottawa döntse el, mi igaz, és hogy az egyének elleni perek visszaüthetnek.

A 2026-os tech munkaerőpiac 'Catch-22'-szerű paradoxont mutat: a hiring managerek nem találnak tapasztalt mérnököket, miközben a tapasztalt jelöltek falba ütköznek az álláspályázásoknál. A jelenség hátterében az áll, hogy a beérkező jelentkezések elárasztják a toborzókat – egyes cégeknél napi 1000 pályázat érkezik, amelyek közül csupán kettő releváns –, így sokan egyszerűen felhagytak az inbound csatorna figyelésével. Az összes friss felvétel jellemzően személyes kapcsolatokon és LinkedIn-es kereséseken alapul.

Az AI-generált önéletrajzok és motivációs levelek súlyos bizalmi válságot idéztek elő: a lenyűgöző CV-k mögött sokszor gyenge jelöltek rejtőznek, sőt egyre több a teljesen hamis pályázó, aki AI segítségével vesz részt az interjún, vagy más személy jelenik meg helyette. Az Egyesült Királyságban és az EU-ban különösen elterjedt jelenség az észak-koreai scammerekre visszavezethető álinterjúztatás, míg az AI-kulcsszavakkal felturbózott, de tartalmatlan önéletrajzok globálisan jellemzőek.

A piac élesen kettészakadt: az AI Engineering, ML és FDE (forward deployed engineer) területeken dolgozók számára ez a valaha látott legjobb piac, napi 2-3 megkereséssel és kiemelkedő bérajánlatokkal. Ezzel szemben a specializáció nélküli vagy nem AI-fókuszú szoftvermérnökök tömegesen tapasztalnak teljes csendet: 30-40 hideg pályázatra nulla visszajelzés, és a recruitertől érkező megkeresések is sokszor szellemezéssel végződnek.

Az Engineering Manager és Staff+ szintű mérnöki pozíciók betöltése rendkívül nehéznek bizonyul – még 90. percentilis kompenzáció mellett is –, miközben a felvételi mérce általánosan emelkedett, a kínált fizetések viszont sok területen csökkentek. Az USA-ban a tehetséghiány a legégetőbb probléma, míg Európában a szellemezés és a remote pozíciók eltűnése a leggyakoribb panasz.

A Fable 5 holnaptól fizetős kreditrendszerbe kerül az Anthropic tervein, így az Every csapata összefoglalja, mikor érdemes a drágább modellt elővenni. Az Anthropic munkatársa, Thariq Shihipar field guide-ja alapján Fable igazi előnye nem a nagy, jól meghatározott feladatokban rejlik, hanem ott, ahol maga a cél vagy a kiindulási feltevés hibás. A modell képes feltárni az „ismeretlen ismeretleneket

amelyeket a felhasználó soha nem fogalmazott meg explicit módon.

Every CEO Dan Shipper öt hetes, elakadt copy-editing kísérleteit adta át Fable-nek, amely felfedezte, hogy a csapat egy soha nem validált célmutató ellen optimalizált. Hasonlóképpen, Mike Taylor tech tanácsadó a kész DSPy-könyv kéziratát adta a modellnek, hogy megtalálja a kihagyott tartalmakat – ez egy névtelen szempont érvényesítését igényelte. Mindkét eset azt mutatja, hogy Fable értéke leginkább ott mutatkozik meg, ahol a "térkép" (a prompt és a kontextus) nem fedi le a valóság összes vonatkozását.

Becky Isjwara, az Every közösségi média vezetője egy új munkafolyamatot mutat be: Fable segítségével diagnosztizálta, miért hibázott Opus 4.8 az élő közvetítések klippelésénél, majd a modellel egy olyan módszertant dokumentáltatott, amelyet egy olcsóbb modell is követni tud legközelebb. Emellett Trevin Chow termékmenedzser bemutatta a /ce-pov skillt, amely arra kényszeríti az AI-t, hogy egy új eszközről vagy könyvtárról alkotott véleményét a konkrét projekt valódi korlátaival szembesítse. Végül egy adatpont is szerepel: a Bridgewater AIA Labs által finomhangolt Qwen3-235B modell 13,8-szor olcsóbban verte meg a frontier modelleket hat pénzügyi feladaton.

Az SK Hynix közel 28 milliárd dolláros amerikai tőzsdei bevezetésre készül, miközben az elemzők idénre közel 150 milliárd dolláros nettó eredményt várnak a dél-koreai memóriagyártótól. A részvény az év eleje óta megháromszorozódott, mégis mindössze 7-szeres előretekintő P/E mutatón forog – ez az értékpapírpiacon jellemzően a kevésbé kedvelt részvényekre jellemző szint. A befektetők az iparág hírhedt ciklikusságára hivatkozva tartózkodnak a magasabb értékeléstől: a memoria-piaci fellendüléseket rendre hasonló időtartamú visszaesések követik.

Az AI-boom által hajtott memóriakeresletre építve a gyártók – köztük a Micron Technology és a Samsung – hosszú távú ellátási szerződéseket és tartós hiányt emlegetnek. A FactSet adatai szerint az elemzők SK Hynix bevételét 2030-ig évről évre növekvőnek prognosztizálják, bár az idei megduplázódás után a növekedési ütem mérséklődhet. A Samsung, amely a második negyedévre 19-szeres üzemi profit-növekedést jelzett előre, mégis 6,9%-os részvényárfolyam-eséssel szembesült Szöulban.

Az AI-modellek piacán egyre élesebb a verseny: az Anthropic, az OpenAI és a Cursor millió dolláros kedvezményeket kínál startupoknak, hogy megszerezzék a vállalati ügyfeleket. Eközben a nagy technológiai cégek AI-beruházásainak ésszerűsítésére utaló jelek is megjelentek: a SpaceX az Anthropicnak havi 1,25 milliárd dollárért ad bérbe számítási kapacitást, a Meta pedig állítólag maga is fontolgatja felhőszolgáltatások értékesítését.

Az egyetemi hallgatók körében új trend bontakozik ki: egyre többen hagyják ki a nyári szakmai gyakorlatot, helyette szilícium-völgyi inkubátorokban alapítanak startupokat. A SAP német szoftveróriás a toborzási és utazási kiadásokat nyirbálja, hogy AI-fejlesztéseit finanszírozni tudja, míg a kínai Kling AI-videós cég 2,8 milliárd dolláros befektetői kört zárt le egy tervezett hongkongi tőzsdei bevezetés előtt.